Mindenszentek, Halottak napja… mindenkinek ugyanazt jelenti. Megemlékezés elhunyt szeretteinkről.
   Mindenszenteket, vagy nevezik még a Halottak estéjének is, november 1-én tartják, ami 2001-től újra munkaszüneti nap. Szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírjait. Virágot visznek, gyertyát, mécsest gyújtanak Mindenszentek estéjén, illetve Halottak napján.
   November 1-én mi is így tettünk családommal. Még világos volt, amikor elindultunk, az idő kellemes, nem úgy, mint tavaly ilyenkor. Ez az egyetlen nap az évben, amikor a temetőben több az élő, mint a halott. Ahogy sétáltunk egyik sírtól a másikig, úgy szál ránk a sötétség, s csak ekkor látszódnak jól a szeretteinkért meggyújtott mécsesek. Bár egy átlagos estén minden szomorú és halott, most mégis mintha tele volna élettel. Bevallom számomra ez az ünnep nem jelent sokat, hiszen szeretteink emléke mindig velünk van, nem csak egy adott napon. Ettől függetlenül tiszteletben tartom a több, mint ezer éves hagyományt… ellentétben sokakkal. Már az ünnepek előtt lehetett hallani, hogy friss virágok, koszorúk tűntek el a sírokról. Ezt személyesen is tapasztalhattam. Nem értem hogy visz rá a lélek valakit, hogy egy elhunyttól lopjon. Ha már őket sem tiszteljük, akkor hogy bánunk majd egymással?
   Nem ez volt az egyetlen megrázó dolog e napon. Ki hallott már olyanról, hogy egy ruházati boltban dolgozni kell ezen az ünnepen? Nem titkolom, egy kínai üzletről van szó. Az még egy dolog, hogy teljesen bevették a magyar piacot, de hogy még az ünnepeinket sem tartják tiszteletben…
   Az elmúlt éveket nézve, ezek az ünnepek is kezdtek feledésbe merülni. Már nem a valódi értékét nézik. Szokásainkat, hagyományainkat megváltoztatják a külföldiek, a jelen fiataljai, de legfőképpen a rohanó világunk.

Szandra