Félelmetes utópia

Nem kell kézírást tanulni Amerikában a gyerekeknek. Aki meg nem tud tíz ujjal gépelni, az kaparja el magát, most! Egyre kevesebbet olvas a mai ember, a fiatalok még inkább nem tudják, hol nyílik a könyv, pedig rengeteg jelenik meg. Mi az a levélpapír? Van e-mail. Olvasni viszonylag sokan tudnak, mármint funkcionálisan. Ezt a képességüket sokan az interneten kamatoztatják, azon is igyekeznek minél hamarabb túlesni. Hangosan olvasni meg nem divat, meg is sínylik a kicsi gyerekek, akikből aztán több eséllyel lesz nagy vandál. Helyesírás minek? Suliban odafigyelni felesleges, erőlködni meg tanulni nem szokás.  Megérti, hogy lehülyéztem két pontos j-vel is. Szerencsére vannak kivételek, csak fogyóban.

   Kell a fejlődés, de a kényelem és az értékek csökkenése előmozdított valami nagyon rosszat. Ezért nem a feltalálókat, a nagy neveket kell hibáztatni, mint például Bellt, Bill Gates-t, vagy bárki mást, ezért mindenki személy szerint a felelős.

   A multimédiának sok előnye is van: hamar elterjed egy-egy hír, elérhetünk gyorsan bárkit, a gondolatváltásra nem kell heteket várni. A jelenlegi tendencia, hogy egyre többen neten nézik, hogy mi történt a nagy világban, vagy épp a szomszédban. Híradót már kevesebben látnak a tévében, mert az kötött időben megy és minimum fél óra az esti, persze a műsor felvételére is vannak alternatívák, de a számítógépre kötött vizuálisabb, több idővel rendelkező, olvasni nem szerető entitások úgy is weben nézik vissza. Egyes újságok is törekednek tartani az iramot, és figyelembe venni az igényeket: kevesebb szöveg, csak a lényeg, sok és nagy kép, színesben.

   Aki nem is akar hírekkel találkozni a hálón, az is fog. A közösségi oldalon is bombáznak mindenfélével, de legalább nem maradunk le. A plakátok (még vannak papírból is), vagy kivetítők is felhívják a figyelmet, akár a város szívében, akár külterületen az autósok örömére. Nincs menekvés, mindenkinek kitalálnak valamit, ami a szeme elé kerül biztosan - ez lehet papíralapú, illetve pixelekből álló digitális anyag.

   Az összes létező modern technológiát latba vetik, rengeteg forrása van az információnak: rádió, tévé, net; például ha meghal egy ismert ember, akkor biztos, hogy két perc múlva a fél világ sír. Vajon ez meddig mehet el? Mit találnak még ki? Később le se kell ülni a gép elé, vagy pötyögni a telefonon, újságot olvasni? Microchipen kapjunk majd az agyunkba az „anyagot”? Vagy hiperszuper műanyag karóránk reggel elmondja nekünk a napi eseményeket, majd javaslatot tesz, hogy mit vegyünk fel az időjárásnak megfelelően? Egészen biztos, hogy a kütyük fogják uralni a világot. Kérdés, hogy az olvasásnak mennyi tér marad? Vagy jó pár év múlva azt sem fogják tanítani? Marad a vizuális és hallott információ? Vegyük példának a könyvet. Öröm-boldogság kézbe venni, érezni az illatát, lapozgatni… Másnak ugyanez az eufórikus érzése akkor van, amikor kézbe veheti a legújabb iPadot, amire letöltheti a könyvet digitális formában, az az e-book-ot olvas. Hol az élmény? A külvilágból jön, mert ő menő, neki ilyen is van, és ha van, minek még a nehéz nyomtatvány is? A lurkók a finom motoros képességüket (mozgás) bizonyára nem lapozgatás közben fogják fejleszteni a jövőben. Nekik különben is ott van a hangoskönyv. Amivel senki sincs előrébb, mert ha mást is csinál közben a hallgató, akkor azt se fogja tudni mit hallgatott. Nem kell már hozzá szülő, nem lesz minta, emlék. Ergo egy ugyanilyen lusta, elkényelmesedett felnőttel gazdagodik majd a bolygó. Apropó: bolygó. Elfogadható lesz még itt lakni? Vagy a Mars lesz a divatosabb? Netán visszatérünk a középkorba, ahol csak a kiváltságos és bűnös papok tudtak olvasni? A tudósok lesznek az új papok. Ígéretes! A végén még titkos társaságba kell szerveződni, ahol írást-olvasást tanítanak. Sajnos nem lehetetlen, és nem is olyan elrugaszkodott elképzelés, ha csak a mai tendenciákat nézzük. Könnyebb a tömeggel haladni, mintsem az árral szemben, de a jó oldalon. Az emberek túlnyomó többsége a kényelmet és saját magát helyezi előtérbe. Megtanulni valamit nem kényelmes, időt szánni rá meg utálatos.

   Összességében kiváló a tömegtájékoztatás, mert gyors, és mindenki számára elérhető. Ezen ember életek is múlhatnak. Ugyanakkor a gyorsaság iránti vágy, és ennek kielégítése sok negatívummal jár az emberi természet miatt, mivel a képességeiket többen hagyják veszni, ellustulnak, a morál rohamosan romlik és ez az érintetteket nem zavarja… Veszélyben vannak a könyvtárak, a nyomtatás, a mostani állapotokat tekintve ennek nem lesz jó vége.

Mesi